3+1 tény arról, ki vehet ma Magyarországon földet

A termőföld az egyik legértékesebb erőforrás a világon, ugyanis véges mennyiségben áll rendelkezésre, ki tud merülni és lassan regenerálódik. Egyes becslések szerint évente mintegy 10 millió hektárnyi termőföld megy tönkre a világon.

Egyes helyeken erdőirtással próbálnak használható termőföldeket teremteni. A magyar földek is rohamosan romlanak az erózió miatt, nem csoda tehát, ha az áruk is nagy tempóban emelkedik.

De ki szeretne termőföldet venni? Vagy, ami még ennél is fontosabb, hogy ki vehet termőföldet Magyarországon?

A termőföldek forgalmáról Magyarországon a 2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról, másik nevén a földforgalmi törvény rendelkezik.

Az Országgyűlés 2023 májusában több mezőgazdasági törvényt módosító jogszabályt fogadott el, amik 2023. július 1-jétől léptek érvénybe. Ezek a módosítások a földforgalmi törvényt is érintették. De lássuk, hogyan?

Ki jogosult termőföld vásárlására?

A földforgalmi törvény értelmében ma Magyarországon a törvényben meghatározott természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vásárolhat földet. A magánszemély csak belföldi természetes személy (tehát magyar állampolgár) és uniós tagállami állampolgár lehet.

Ezt a rendelkezést azért hozták, hogy megakadályozzák más országbéli magánszemélyek földvagyonszerzését. Így a magyar földek nagy része hazai kézen marad.

Természetes személy

Ahhoz, hogy valaki 1 hektárnál nagyobb földterületet vásárolhasson, bejegyzett földművesnek kell lennie, aki olyan “Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkezik”.

Ilyen szakirányú szakképzettségnek minősül az aranykalászos gazda képzés is. Ezt viszonylag egyszerű megszerezni, a képzésben való részvételnek két feltétele van: alapfokú iskolai végzettség vagy Dobbantó program elvégzése, illetve egészségügyi alkalmasság.

Szakképzettség hiányában akkor számít valaki földművesnek, ha “igazoltan legalább 3 éve mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet saját nevében és saját kockázatára folyamatosan Magyarországon folytat, és ebből igazoltan árbevétele származott, vagy az árbevétel azért maradt el, mert a megvalósult mező- vagy erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott.”

Szintén földműves besorolást kap az a személy, aki “a legalább 25%-ban tulajdonában álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet olyan tagjának minősül, aki mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve mező-, erdőgazdasági és az azokat kiegészítő tevékenységet személyes közreműködésként végzi”.

A földműves összesen 300 hektár földet birtokolhat, ez a földszerzési maximum. Vannak speciális esetek, amikor a földbirtok területe 1200 hektárig nőhet. Ez a birtokmaximum. Ilyen kivételnek számít például az állattartó telep üzemeltetője, vagy a szántóföldi növényfajok vetőmagjának előállítója. Az ő esetükben a birtokmaximum elérheti az 1800 hektárt. Ezt kedvezményes birtokmaximumnak nevezik.

Azok a személyek, akik nem bejegyzett földművesek, csak akkor vehetnek földet, ha a megszerezni kívánt földterület, és a már birtokukban lévő földterület együttes nagysága nem haladja meg az 1 hektárt. Ez alól is van kivétel, mégpedig abban az esetben, ha a tulajdonjogot átruházó személy a közeli hozzátartozója. Ez rekreációs tulajdonszerzésnek minősül.

Jogi személy

Földtulajdont szerezhet jogi személyként az állam, a bevett egyház, banki intézmények, és a helyi illetékes önkormányzat. Az egyház végintézkedés, temető létesítése céljából átruházás, vagy meglévő földterület cseréje útján juthat újabb földterülethez.

A jelzálog-hitelintézetek a jelzáloglevélről szóló törvényben meghatározott korlátozásokkal és időtartamra szerezhetik meg a földet. Az önkormányzat pedig közfoglalkoztatási és településfejlesztési célból, valamint természetvédelmi okokból tarthat igényt egy adott területre.

Mit nevezünk termőföldnek?

Fontos tisztázni a termőföld fogalmát is. Termőföldnek számít minden olyan terület, fekvéstől (külterület, belterület) függetlenül, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva. Ide tartozik még minden művelés alól kivett terület is (pl. ház, lakás, közút, vagy folyam).

Elővásárlási jog gyakorlásának határideje

A földvásárlás nem egyszerű folyamat. A szerződés megkötése kizárólag a külön erre a célra létrehozott biztonsági okmányon lehetséges. Ezután a hatósági jóváhagyás következik. Ekkor kerül sor a szerződés kifüggesztésére, amit a helyi illetékes jegyző végez el.

Ez lehetőséget biztosít az elővásárlási joggal rendelkező személyeknek, hogy elfogadási nyilatkozatot tegyenek a szerződésre. Az új jogszabályok szerint 30 napig tehetik meg (korábban 60 nap volt.)

Elővásárlási jog sorrendje

A törvénymódosítás az elővásárlásra jogosultak sorrendjét is megváltoztatta. 2023. július 1-jétől a helyben lakó szomszéd megelőzi a kiemelt tevékenységet végző elővásárlókat – az ökológiai gazdálkodókat, a vetőmag előállítókat, és az állattartókat.

Elővásárlástól mentes esetek

Bizonyos esetekben azonban nincs lehetőség elővásárlásra. Ezt a listát is bővítették az új jogszabályok. Korábban mindössze nyolc olyan eset volt, amikor földtulajdon adás vételkor az arra jogosult személyek nem élhettek az elővásárlási jogukkal. Jó példa erre a közeli hozzátartozók közti tulajdonjog átadás.

A módosítások értelmében ezentúl szintén ilyen esetnek számít, ha “az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra levő közigazgatási határú településen legalább három éve életvitelszerű lakáshasználat helyével vagy mezőgazdasági üzemközponttal rendelkező földműves vevő által jelen szerzést megelőzően bármikor, bármilyen jogcímen megszerzett – függetlenül ezen szerzés vagy szerzések tulajdonjogának jelen szerzéskor való fennálltától vagy már fenn nem állásától – föld összes területével együtt összesen 10 hektár területnagyságot meg nem haladó további föld megszerzése esetén”.

Fontos, hogy a 20 km-es távolságot nem az érintett föld és a szerző fél életvitelszerű lakáshasználatának helye között kell érteni, hanem a két település közigazgatási határai közötti, közúton megtett távolságot.

Továbbá, ezt a szabályt csak akkor alkalmazhatjuk, ha a szerző fél földterülete nem haladja meg a 10 hektárt a megvásárolt földterülettel együtt sem, függetlenül attól, hogy a már meglévő földjeit vásárolta vagy esetleg ajándékba kapta.

Kép forrása: Canva.com

Hirdetés (X)