Agrárpiaci hírek februárban
Nagyon szeretjük a paprikát, de úgy tűnik, hogy egyre kevésbé éri meg a termesztése. Ilyen és ehhez hasonló híreket kerestünk a piacon.
A KSH 2020-as adata szerint egy magyar ember átlagosan 5,5 kiló paprikát fogyaszt el évente, olvashatjuk a gepkozvetito.hu hírei között. Nem meglepő, hogy bizonyos zöldségek, mint például a szentesi paprika, vagy a paradicsomalakú paprika bekerültek a Hungarikumok gyűjteményébe is.
Az adatok azonban azt is megmutatták, hogy a zöldpaprika mennyisége egyre inkább csökken, ahogy a termesztésére szánt termőföldek mérete is.
2017-ben legalább 2500 hektáron termesztettek paprikát, ami 2021-re majdnem a felére csökkent. Ha azonban a kétezres évek elejéhez hasonlítjuk össze a számokat, akkor 75%-os csökkenés tapasztalható, ami még ijesztőbben hat. Ha a termőföldek ennyire csökkennek, akkor mindenki megérzi a következményeket: négy év alatt kétszáz forinttal drágult ugyanannak a zöldségnek az ára.
Bár a betakarított zöldpaprika csökken, a külföldre exportált mennyiség így is elérte a 17.200 tonnát, ami több, mint 3 milliárd forintos külkereskedelmi aktívumot jelent. Érdekes azonban, hogy az import áru mennyisége is megnőtt, így ma hazánkban leginkább spanyol és marokkói paprikát fogyasztunk.
Innentől kezdve szezonális termékként kell rá tekintenünk, ami év elején és év végén háromszor annyiba kerül, mint nyáron. A termelésekhez használt traktorok előélete is befolyásolja a mennyiséget és a minőséget egyaránt.
Egekben a sertéshús és a baromfi
Folyamatosan növekszik a takarmány ára, a magas rezsiköltségek pedig tovább rontanak a helyzeten. Mi az eredmény? Magas fogyasztói árak. E szárnyasok magas piaci ára annak is köszönhető, hogy a takarmányozásukra használt szója és kukorica legalább 30%-os áremelkedésen van túl.
Csorbai Attila, a Baromfi termékcsalád elnöke már elmondta, hogy a baromfi ára tovább fog növekedni. Először év elején fogjuk érezni a változást, utána kora tavasszal, végül pedig nyáron.
Mire a vásárló észbe kap, addigra 30%-kal többet fizet ugyanazért a húsért. Lengyelország úgy oldotta meg ezt a problémát, hogy hozzányúlt az élelmiszerek ÁFÁ-jához, hogy megpróbálja kordában tartani az árakat. Minden bizonnyal Magyarországon is ezt kéne alkalmazni.
Igaz, hogy a bérek és a nyugdíjak is emelkedő tendenciát mutatnak, azonban az infláció és a gyenge forint meghozza a hatását.
Hamisítják a mézet
A méhek eltűnése nehezíti a méhészek dolgát. Tavaly több kerekedőnél hamísított akácmézet találtak, amit ugyanakkor sokkal magasabb áron kínáltak. Pár évvel ezelőtt nagyjából 3500 Ft-ot fizettünk 1 kiló mézért, most azonban 5600 Ft-ot kell adnunk érte. Nem véletlen, hogy sok kereskedő a hamisítással próbálja fenntartani magát.
A Nemzeti Élelmiszer-bizottsági Hivatal szerint a fehérakác méz elnevezés alatt vegyes növényekből származó mézet találunk, ami a vásárlók figyelmetlensége miatt soha nem tudódik ki. Az is gondot okoz, hogy a gyártási és származási helyet jelölő címkék is cserélődnek, ami újabb botrányokhoz vezet.
A hamisítás leginkább a hiteles termelőknek és a fogyasztóknak okoz problémát, egyre kevesebben vásárolnak, a termelőknek pedig egyre nehezebb a dolguk.
A tiszta méz a méhek terméke, tisztítatlan, nem hőkezelt és hamisítatlan. A méhcsaládból gyűjtik be és csomagolják, minden egyéb, a méhcsaládot bármilyen módon megváltoztató eljárás nélkül. Ez a tiszta méz sokféle virágból származhat.
30 gramm tiszta méz körülbelül 20 féle vitamint, 18 féle aminosavat, 16 ásványi anyagot, valamint jelentős mennyiségű antioxidánst és fitonutrienseket tartalmaz. A tiszta méz első osztályú antibakteriális, vírusellenes és gombaellenes anyag. Emellett rendkívül tápláló termék.
Hogyan hamisítják a mézet?
A hamisítás első módszere a tisztítás. A kaptárat elhagyó méz viaszt és virágport tartalmaz. Ezek az aggregátumok távolról sem jelentenek szennyeződést, hanem a méz fontos részét képezik. Bár a szűrés ésszerű lehet, a mézben lévő összes viasz és pollen eltávolítása érdekében történő melegítés teljesen megváltoztatja a méz összetételét.
Nagyon elterjedt trükk, hogy cukorsziruppal hamisítanak. Ennek többféle megoldása is létezik, az egyik, hogy a szirupot direkt keverik a mézhez, és azután kerül a boltokba. Mások úgy próbálnak észrevétlenek maradni, hogy inkább a méheket etetik cukorral, amitől gyorsabb méztermelés, de rosszabb minőség lesz.
A gyantaszűrési technológiával a profi csalók élnek, mivel itt már komoly laboratóriumi és kémiai tudásra van szükség. A mézet felmelegítik, majd egy finom mikroszűrőn és magas nyomáson átpréselik.
Kivonják belőle a felesleges vizet és az ásványi anyagokat. Ettől egy világos mézszirupot kapnak, amibe szinte egyáltalán nincs tápanyag. Úgy oldják meg a bolti terjesztést, hogy virágpollent adnak a mézhez, amitől honosítható válik.
Hogyan vegyük észre a hamisított mézet?
Mindig figyelni kell a kínált méz sűrűségét. Az akácméz több időt igényel, hogy megcukrosodjon, mint a többi méz. Ha erősen kristályos termékkel találkozunk a piacon, akkor sokkal nagyobb az esélye, hogy valójában nem akácméz.
Emellett a termék színe is árulkodó lehet. Az eredeti akácméz világossárga, már-már zöldes árnyalatú. Végül, nagyon fontos alaposan leellenőrizni a címkéket is.
Kép forrása: Unsplash.com
Hirdetés (X)
