Állatok az emberek szolgálatában
Miért vittek magukkal kanárit a tárnákba leszálló bányászok? Mi volt a bányalovak sorsa? Hogyan talál vissza a postagalamb? Miként vesznek részt a tengeri csatákban a delfinek? Mire jó a kígyó, vagy a patkány?
A minket körülvevő állatvilág számos egyedét, annak valamilyen tulajdonságát felhasználjuk saját céljainkra. Hogy miért? Mert nem rendelkezünk olyan képességekkel, mint ők, így azokat saját hasznunkra fordítjuk. Nézzünk néhány példát ezekből.
Hű társak a mindennapokban
Egyes betanított kutyák viszont éppen a látásukat veszített emberek segítésére vannak kiképezve. Általában németjuhászokat és labrador retrivereket képeznek ki vakvezető kutyának, mert ők nagyon szófogadóak, nagyon engedelmesek, könnyen taníthatók, és rendkívül intelligensek. Ám sok keverék kutya is beválik e célra.
Megtanulnak szorosan együtt élni gazdájukkal, megismerik annak minden rezdülését. Sokszor a gazdinak ki sem kell mondania, mit szeretne, mert a kutya a mozdulataiból tud, megért mindent.
Életmentő kanárik
A föld alatt dolgozó bányászok annak idején minden mélybe induláskor magukkal vittek egy kanárit, a kalitkájával együtt. Bár valószínűleg közülük sokan szerették a kedves madarat, elsősorban nem az énekéért, nem is a szépségéért tartották, hanem hogy megvédje őket a különböző gázoktól, és azok káros hatásaitól.
A bányászat velejárója a váratlan veszély: a légnyomásváltozások miatt a rejtett üregekből feltörő mérges gázok bármikor tragikus katasztrófát idézhetnek elő a szén fejtése, vagy ércbányászat közben.
A kanárikat azért vitték a mélybe, mert ők hamarabb megérzik a szivárgó gázt, és megváltozott viselkedésükkel felhívják a figyelmet a közeledő veszélyre.
Fáradhatatlan igavonó állatok
A gépesítés előtti korszakban, amikor még nem léteztek a modern kotró- és marógépek, valamint a gép hajtotta csillesorok, a tárnákban kézi erővel, csákánnyal bányászták a szenet. A nehéz teher kivontatására igáslovakat használtak, amelyek gyakorlatilag a teljes napot a bányában töltötték.
Sok közülük bizony megvakult az állandó sötétségben, a szénpor pedig gyakorta leülepedett a tüdejükben, szilikózist okozva. Munkájukat, kitartásukat azonban az ember nem nélkülözhette, s bár a bányászok szerették és sajnálták ezeket az apró termetű lovakat, életük, egészségük védelmében mit sem tehettek.
Delfinek a tengeri csatákban
Ki ne hallott volna a delfinek már-már emberi szinthez közelítő értelméről, átlagon jóval felüli ügyességéről? Elég csak a páratlanul intelligens palackorrú delfinre gondolni. A delfinek méltán váltak az oceanáriumok kedvelt sztárjaivá, s a haditengerészet is felfigyelt egyedülálló képességeikre.
Hangradarjuk segítségével a háborúkban képesek voltak felderíteni az ellenséges tengeralattjárókat és anyahajókat, majd a hátukra erősített mágneses aknákat és robbanószereket elhelyezték rajtuk. A delfinek háborús alkalmazására illik a jelzős szerkezet: „kirobbanó volt a siker”.
Az is bebizonyosodott, hogy e pompás tengeri emlősök nemcsak a jutalomért tanulják meg a különböző trükköket, hanem azért is, mert kedvüket lelik benne. Egy tengeri akváriumban két delfint tartottak elkülönítve.
Mindkét állatnak két különböző számot tanítottak be. Az egyik alkalommal véletlenül elcserélték a két állatot, ennek ellenére ők tökéletesen végrehajtották a másik állat mutatványát.
Amikor még nem volt posta, vagy email…
Bár a galambok nem igazán különleges madarak, a madárvilágból mégis a postagalambok emberi célokat szolgáló teljesítménye a legismertebb, ugyanis a középkorban velük lehetett a leggyorsabban célba juttatni a leveleket.
A galambászok tudják, hogy a tartási helyéről – esetleg a párja mellől – elszakított madár mindent megtesz annak érdekében, hogy mielőbb visszaérjen.
És hogy közben a lábára erősítettek egy kis üzenetet, az őt egyáltalán nem zavarta. A célba érést legfeljebb csak az időjárás, egy másik nemű galamb, egy ragadozó madár, vagy egy nyílvesszővel „felszerelkezett” éhes ember hiúsíthatta meg.
Jelentős szerepet játszanak a gyógyszeriparban
Bár sokan félnek – joggal – a mérges kígyóktól, mégis sokat köszönhetünk nekik. A tőlük lefejt mérget a gyógyszeripar használja fel, rengeteg, az ember egészségét szolgáló gyógyszer alapanyaga a kígyóméreg.
Szintén sokan undorodnak a patkányoktól, a betegségek terjesztésében játszott szerepük miatt még ma is irtják őket, pedig ha az előbbiektől eltekintünk, rendkívül hasznos állatok. Szintén gyógyszerkísérletek alapvető fontosságú laboratóriumi állatai.
Kép forrása: Freepik.com
Forrás: MTI Archívum / Szerző: Dr. Sütő András
