Életünk része, a búza
Ha a búzára gondolunk, valószínűleg a kenyér és a tészta jut először eszünkbe. Bár ezek a búza legelterjedtebb feldolgozási formái, ebben azonban nem merül ki felhasználásának tárháza. A búza az egyik legrégebb óta termesztett növényfaj, amelynek számos régészeti lelet őrzi emlékét.
Többek között különböző élelmi rostok, vitaminok és egyéb tápanyagok származnak belőle. A búza az évezredek során terjedt el Európában, Afrikában és Ázsiában, és ma már világszerte termesztik.
Az első búzatermesztő civilizációk közé tartozik az ókori Egyiptom, ahol a Nílus völgyében és deltájában termesztették a gabonát. A római birodalom idején pedig a búza a fő gabonafajta volt a birodalom területén, és fontos szerepet játszott az élelmiszer-ellátásban.
A búza fontossága azóta sem csökkent, sőt, ma is az egyik legfontosabb gabonafajta a világon. A búzát sokféleképpen felhasználják, például kenyér, tészta, sör, édességek és állateledel előállítására, és számos országban az egyik legfontosabb élelmiszer-alapanyag
A kétféle búza
A búza két fő típusa, amelyeket a vetés időpontja alapján különböztetünk meg, az őszi búza és a tavaszi búza.
Az őszi búzát ősszel, általában szeptemberben vagy októberben vetik. Az őszi vetési idő lehetővé teszi a növénynek, hogy a hideg időjárás beköszöntése előtt növekedjen és fejlődjön, majd a tavaszi hónapokban érik be és szüretelhető. A legelterjedtebb búzafajta, és általában magasabb terméshozamot ad, mint a tavaszi búza.
A tavaszi búzát tavasszal, általában március és április között vetik. A tavaszi búza a hideg időjárás és a magasabb nedvességtartalom miatt kevésbé stabil, és általában alacsonyabb terméshozamot eredményez. Azonban a tavaszi búza előnye, hogy alkalmazkodóképesebb az időjárási változásokhoz, és lehetővé teszi a földterület jobb kihasználását.
A tavaszi búzát tavasszal minél korábban érdemes elvetni. Ekkor képes a növény az erőteljes gyökérzet kifejlesztésére, ami növeli a kedvezőtlen időjárással szembeni tűrőképességet és serkenti a fejlődést.
Ezen felül, a korai vetésidőpont meghosszabbítja a tenyészidőszakot, amely elnyújtja az intenzív tápanyagfelvétel időszakát és kevésbé támadják meg a kártevők és betegségek. A tavaszi búza terméshozama általában alacsonyabb, mivel a termesztési időszak rövidebb, és kevesebb idő áll rendelkezésre a növény növekedéséhez és fejlődéséhez
Mindenütt körülvesz
Napjainkban, a búza legismertebb feldolgozási formája, a fehérliszt. A búza a világ egyik legfontosabb alapélelmiszere, és számos célra felhasználják, beleértve az élelmiszeripart, az állattenyésztést és a bioüzemanyagok előállítását is.
Az élelmiszeriparban a búzát leggyakrabban lisztként használják fel, amelyet kenyér, tészta, sütemények és egyéb pékáruk készítésére használnak. Emellett a búzalisztet felhasználják még például piskóta, palacsinta, keksz vagy pizzatészta elkészítéséhez is.
A búzát más iparágakban is felhasználják. Az állattenyésztésben például a búza és a búzaliszt is fontos takarmány források lehetnek. Az élelmiszeriparon kívül a búzalisztet használják még ragasztók, festékek, papírok és egyéb termékek előállításához is.
Végül, a búza szerepet játszik a bioüzemanyag-iparban is, mivel a növényből előállítható bioetanol, ami az üzemanyagok kiegészítésére használható.
Meglepő módon, a fehér magbelsőből készült liszt csak az elmúlt pár száz évben hódította meg az élelmiszerfeldolgozó ipart.
A teljes kiőrlésű gabonát hámozatlan gabona feldolgozásával nyerik, ezért sötétebb színű, de több rostot és ásványi anyagot tartalmaz. A búzából kinyert gluténszármazékot, az úgynevezett sikérfehérjét a testépítés is alkalmazza, az izomtömegnöveléshez szükséges fehérjebevitel növelése céljából. A vitális gluténból búzahúst főznek, ami a növényi eredetű húspótló készítmények alapösszetevője.
Az élelmiszeriparon kívül a búza egyes részeit hasznosítják az állati takarmányozásban és az építőiparban szigetelő anyagként. A növény csírájából értékes olajat lehet kipréselni, amelynek immunerősítő hatása van.
Kép forrása: Pixabay.com
Hirdetés (X)
