Három izgalmas gyümölcs a kertbe
A házi gyümölcstermesztés mondhatni a kertekkel egyidős tevékenység, a vidéki kertekben ma is megszokott, hogy almafák, szilvafák, cseresznyefák tarkítják a látképet. A modernebb kertstílusokból azonban kissé kikopott a gyümölcs, az újépítésű házak kertjeiben vagy éppen a városi családi házak udvarán hangsúlyosabbak a dísznövények és a gyep.
A gyümölcsöt még nem nevelőknek ezért érdekes alternatíva lehet, ha valamilyen egzotikus, nem megszokott, ezért akár dísznövényi szerepben is helytálló gyümölcstermőket ismernek és honosítanak meg. Lássunk három érdekes jelöltet!
Gránátalma
Kép forrása: Freepik.com
A gránátalma termését mindenki ismeri a boltok polcairól, de kevesen tudják, hogy a gránátalma hazánkban is termeszthető, ám azt rögtön el kell mondani, hogy az bolti gyümölcs nem feltétlen reprodukálható a saját fán, vagyis a házi gránátalma nem mindig olyan nagy és ízletes, mint az import gyümölcs, és nem is mindig fordulnak termőre a bokrok.
Ez azonban ne keserítsen el senkit, a gránátalma egy magas esztétikai értékű, 3-5 méter magasra cseperedő fa vagy bokor, mely szoliterként a kert fő látványeleme lehet. A gránátalma a talajra nem kimondottan érzékeny, azonban a legszebben a laza, humuszos közegben fejlődik.
Betegségei kisszámúak, az egészséges, jól gondozott növény általában ellenálló, e betegségek, kártevők elsősorban a gyenge talajon fejlődő, elhanyagolt példányokat támadják meg.
A gránátalma télálló hazánkban, de az első pár évben a fiatal növényt telente takarással kell óvni, a fagyzugosabb helyeken lévő bokrokat pedig minden télen védeni kell. A gránátalma elsősorban a védett, napos helyeket kedveli, érdemes jól megválasztott területre telepíteni, így később élen sem lesz vele feladat.
A gránátalma nevelése nem jár sok feladattal, az időnkénti öntözés mellett a már kifejlett növények tavaszi ritkító metszése említhető leginkább.
Indián banán
Kép forrása: Freepik.com
A misztikus nevű indián banán szinte ismeretlen idehaza, ami nem csoda, hiszen egy dél-amerikai gyümölcstermő, amit a tengeren túl paw-paw néven ismernek inkább. Az indián banán kompakt méretű bokor vagy fa, melynek látványos, lándzsa alakú levelei élénkzöldek, ősszel pedig vöröses-sárgásra színeződnek.
Lombhullató növény, tartása igencsak könnyű, kártevői gyakorlatilag nincsenek, környezeti igényei pedig nem összetettek. Fontos azonban, hogy az indián banán a nedves, nyirkos talajt kedveli, és páraigénye is magas, valamint érzékeny a szélre, tehát nem ajánlott teljes tűző napra, vagy huzatos szegletekbe telepíteni.
A vízigény a kívánt talajt is meghatározza, ez a gyümölcstermű a mély rétegű, nem túl laza, de nem is erősen kötött közeget kedveli, ahol az öntözővíz hosszan hasznosulhat, anélkül, hogy pangóvíz alakulna ki. A szikes talajt nem tolerálja, az enyhén lúgos földet ellenben kedveli.
Az indián banán termése csoportosan jelenik meg a növényen, 5-15 centiméteres hosszúkás gyümölcsök képében. Ízük a magnó és a sárgadinnye keverékeként írható le, szedésük a nyár utolsó heteiben aktuális, a gyümölcsöt gyorsan el kell fogyasztani, mert hamar megromlik.
Fontos tudni, hogy az indián banán beporzását kézzel kell elvégezni, és bár az egyedek hímnősek, legalább két példányt kell ültetni, és egymással beporozni őket.
Goji bogyó
Kép forrása: Freepik.com
A kínai eredetű goji bogyó ismerős lehet sokaknak, hiszen az egészséges táplálkozás hívei gyakran fogyasztják termését. Ez a bogyós termésű cserje nálunk is sikerrel nevelhető, ráadásul annyira nem is egzotikus, ugyanis valójában az ördögcérna nemesített változata.
A goji bogyót sűrű ágrendszere alkalmassá teszi sövényként való telepítésre is, de kompakt szoliternövényként is bevethető a kert fókuszponti részein. A goji bogyó kisméretű, lila virágai májustól folyamatosan nyílnak, a szintén mutatós bogyók pedig augusztus és október között érnek be.
A növény tartása kimondottan egyszerű, kezdő kertészkedőknek sem rejt kihívást. A közeg iránt igénytelen növény, szinte bármilyen, az átlagostól nem túlságosan elütő kerti talajban szépen fejlődik, napos helyen érzi magát a legjobban, öntözést pedig alig igényel, de aszályos nyári hetekben ajánlott öntözni.
A kártevőkkel szemben ellenálló, betegségek jellemzően nem támadják, gondozási feladati közül egyedül a metszés említhető.
Képek forrása: Freepik.com
