Hektikusan alakul az idei dinnyepiac
A tavalyihoz képest, az idei szezon végére 30-40 százalékos áremelkedéssel kalkuláltak az agrárszakértők. A magyar dinnye árának az emelkedése azonban összetett kérdés, a hazai mellett a világpiac is befolyásolja, hosszú távon pedig semmi jóval nem kecsegtet a szektor, és ez nem csak a vásárlókra, hanem mindenekelőtt a termelőkre vonatkozik.
Az egyik szomorú tény, ami miatt nő a hazai dinnye ára, hogy egyre kevesebb a termelő, egyre kevesebb területen termesztenek dinnyét.
Kár, hiszen a dinnye azon hazai gyümölcsök közé tartozik, amely gyakorlatilag egy egészségbomba. A magas C-vitamin, a kalcium, a magnézium, a rost és a kálium tartalma miatt mindenkinek ajánlott a fogyasztásra, de még a kutyákra is kifejezetten jótékonyan hat, így kedvenceinknek is nyugodtan adhatunk belőle. Kérdés persze, hogy mindezt milyen árak mellett?
A hazai dinnye nagy előnye, hogy nem kell napokig, olykor hetekig tartó szállítással kalkulálni, melynek során óhatatlanul romlik a gyümölcs állaga. Ugyanakkor az előállítási költségek magasak, a multik pedig nem feltétlenül támogatják a hazai termelőket. Számukra a legfontosabb az olcsó ár.
Globális felmelegedés
Tavaly megközelítőleg 3000 hektáron termeltek dinnyét Magyarországon, idén ez 2600 hektárra csökkent, ami drasztikus zsugorodásnak nevezhető.
Az elmúlt öt évben egyébként körülbelül a felére csökkent a terület, ahol dinnye termesztéssel foglalkoznak. Az ok azonban nem a globális felmelegedés! Sőt, a hosszú forró nyarak kedveznének a dinnyetermesztőknek, mivel még augusztus legvégén is érne a gyümölcs. Az ok, sokkal inkább a kereskedelem.
Amíg a nagy áruházláncok, mindenféle akció keretében, szezon közepén 149 ft/kg áron tudják árusítani a dinnyét, addig ezzel a hazai kistermelők nem tudnak versenyezni. Nem tudják olyan olcsón adni az árut, hogy az kifizetődő legyen számukra.
Túl nagy mennyiségű „filléres” dinnye áramlik be az országba, ami ellehetetleníti a magyar gazdák helyzetét, így inkább váltanak. Sokan például dinnye helyett haszonnövényeket kezdtek el termeszteni a földjeiken. Arról nem is beszélve, hogy a forró nyár is becsapós tud lenni, ha olyan csapadékmentes, mint az idei.
Drága a víz, drága a munkaerő
A hosszú nyarak kedveznek ugyan a dinnyének, de a hetekig tartó szárazság, ahogy az idén is tapasztalható volt, már koránt sem.
A gyümölcs csapadék nélkül gyakorlatilag megfő a földeken és eladhatatlan lesz, ha pedig nincsen eső, akkor locsolni kell, ami az egekbe emeli az előállítási költségeket.
Ezzel együtt megfelelő munkaerőt találni is nehéz a szedésre, az égető hőségben végzett munkát kevesen vállalják, és akik igen, azoknak is romlik a teljesítménye pár nap után – véli a gazdák többsége. A felvásárlás során pedig a kereskedők kevéssé hajlamosak figyelembe venni a fenti problémákat, főleg, ami az árakat illeti.
Ukrajnai krízis
Az orosz-ukrán háború szintén kicsit a magyar termelőknek kedvez. Kevesebb lett az import árú, valamint külföldön is csökkent a dinnyetermesztők száma.
A csökkenő piac előnyös lehet a hazai termelőknek, az előző évben például bőven túlkínálat volt, ami azt jelentette, hogy a dinnye kilójának helyi felvásárlása 30 forint környékére esett. Jóllehet ez a piaci eladásoknál már 200 forint környékén realizálódott, a szállításra, és a tárolási költségekre hivatkozva.
Idén a forróság miatt ez elképzelhetetlen, az agrár szektor elemzői szerint a magyar termelők nem fogják tudni 80 forintos kilónkénti ár alatt adni a dinnyét, ha csak nem veszteséggel akarják zárni az évet.
Ennek a következménye, hogy a termelői piacokon sem lesz árzuhanás. Hogy a különböző hipermarketek hogyan áraznak majd, az persze egy másik kérdés, de biztos, hogy nem fogják könnyű helyzetbe hozni a helyi termelőket. Kérdés, hogy jövőre ennek következtében mennyien fognak majd bele a dinnyetermesztésbe és mennyien nem.
Kép forrása: Canva.com
Hirdetés (X)
