Tudástár

Káposzta termesztése – Tanácsok hobbikertészeknek

A káposzta a káposztafélék családjába tartozik, hasonlóan a kelkáposztához, kétéves növény. A káposzta jól tárolható, savanyítható, számos hazai és külföldi étel alapanyaga, mint például a töltött káposzta, a székely káposzta vagy a paradicsomos káposzta.

B1, B2 és C-vitamin tartalma kimondottan magas, a savanyítás során C-vitamin tartalmának mintegy 90%-át megőrzi. Ásványi anyag és rosttartalma is jelentős.

A vitaminokban, ásványi sókban gazdag, magas rosttartalmú vöröskáposzta, termesztési, környezeti és tápanyagigénye a fejes káposztáéval lényegében azonos, termesztésükben nincs eltérés. Köretként és savanyúságként is rendkívül ízletes, így érdemes lehet a vöröskáposzta számára is helyet szorítanunk a kertben.

Káposzta fajták

A káposztafajták tenyészideje eltérő lehet, léteznek rövid tenyészidejű (60–90 nap), középhosszú tenyészidejű (90–120 nap) és hosszú tenyészidejű (120–170 nap) káposzta fajták is. Ha frissen szeretnénk fogyasztani, akkor rövid tenyészidejű fajtákat válasszunk, tartósításra pedig közepes vagy hosszabb tenyészidejű fajtát.

Fejeskáposzta fajták

Szentesi lapos: Őszi szabadföldi termesztésre javasolt nagy termőképességű késői fajta. Savanyításra, tárolásra és friss fogyasztásra is alkalmas. A fej 1,5-2,5 kg súlyú, alakja lapított gömb, tömör, repedésre nem hajlamos, világoszöld színű.

Júniusi óriás: Másodvetésre és korai szabadföldi termesztésre is alkalmas, rövid tenyészidejű, nagy termőképességű fajta. Friss fogyasztásra használható fel. A fej 0,6-1,2 kg súlyú, kemény, gömbölyű. Torzsája rövid, levélzete világoszöld színű.

Polar: Késői, nagy termőképességű fajta, tenyészideje 145-155 nap. Tárolásra és friss fogyasztásra is kiváló. A fej 3-4 kg átlagsúlyú, lapított, szürkészöld árnyalatú, nem reped. Torzsája, közepes nagyságú.

Braunschweigi: Friss fogyasztásra és savanyításra alkalmas, nem tárolható fajta. Tenyészideje 110-120 nap ültetéstől a szedésig. A fej lapos, nagyméretű, kissé laza. Mérsékelt tápanyagigényű, érése kissé elhúzódik.

Glória F1: Középkorai, erőteljes növekedésű hibrid, korai szabadföldi termesztésre ajánlott. A fej 2,5.4 kg átlagsúlyú, gömbölyű alakú, zárt, kékeszöld árnyalatú, felrepedésre nem hajlamos. Torzsája rövid.

Amager: Közepes termőképességű savanyításra és tárolásra alkalmas fajta. Három típusa ismert: rövid torzsájú (130 napos), középhosszú és hosszú torzsájú (140-150 napos tenyészidejűek). Kevés és kicsi külső levelei, kerekded alakúak, simák, merev állásúak.

Fejeskáposzta vetőmag vásárlás >>>

Vöröskáposzta fajták

Topáz: Gyors fejlődésű, bőtermő, középkorai fajta, mely elsősorban friss fogyasztásra alkalmas. A fej 1,2-1,5 kg átlagtömegű, megnyúlt gömb alakú, intenzív vörös árnyalatú.

Rufus: Középkorai, jó termőképességű fajta, tárolásra és friss fogyasztásra egyaránt alkalmas. A fej 1,3-2 kg átlagtömegű, megnyúlt gömb alakú, sötétlila színű.

Kalibos: Középkésői, friss fogyasztásra és rövid idejű tárolásra javasolt, magas cukortartalmú, zamatos ízű fajta. Kiváló salátakeverékekbe. Átültetéstől számítva 105-115 nap alatt szedhető. A fej 2-2,5 kg átlagtömegű, hegyes alakú.

Vöröskáposzta vetőmag vásárlás >>>

A káposzta igényei, termesztése

A káposzta fényigénye meglehetősen magas, ezért világos, napos helyet keressünk a számára. Talajok közül legjobban, a tápanyagban, humuszban gazdag, jó vízellátású, porhanyós felső talajrétegű talajokat kedveli.

A káposzta a tápanyag tekintetében is igényes növény, mivel magas a nitrogénszükséglete. Nem szabad azonban túlzásba esni és túladagolni a nitrogént, mivel gyorsabban romló és szegényesebb beltartalmi értékű lesz a káposztafej.

Az alaptrágyázást ősszel célszerű elvégezni, ilyenkor szerves trágyát, foszfortartalmú műtrágyát ás a kálium 70%-át kell a talajba juttatnunk. Az ültetés előtt célszerű indítótrágyázást végezni, amikor a kálium többi részét, illetve a nitrogén 30%-át juttatjuk a talajba.

A nitrogén többi részét fejtrágyázás során juttathatjuk ki. Ha korai termesztésről van szó, akkor csak egyszer végezzük el ezt, de amennyiben nyári vagy őszi termesztésről van szó, 2-3 alkalommal is fejtrágyázhatunk.

A káposzta egyenletes vízellátottságot igényel, meglehetősen vízigényes növény. Ha biztosítjuk a megfelelő vízellátottságot, akkor gyors és folyamatos fejlődésre számíthatunk, a száraz időszakokra azonban terménycsökkenéssel fog reagálni. Ha ingadozik a vízellátás, a káposzta feje hajlamos megrepedni.

Az öntözés mennyisége függ a fajta tenyészidejétől: a rövid tenyészidejű fajtákat négyszer-ötször kell csak öntözni, a hosszabb tenyészidejűeket azonban többször, ráadásul nagyobb mennyiséggel is, a nyár időszakban 8-10 naponta igényelnek öntözést.

A káposzta gondozása az öntözésből, műtrágyázásból, rendszeres kapálásból és növényvédelemből áll, tehát elmondható, hogy nem tartozik az igénytelen zöldségek közé.

Kártevők tekintetében főleg a tripszek és káposztalepke hernyói okozhatnak gondot, a betegségek közül pedig a káposztamozaikot, peronoszpórát, és a palántakori palántadőlést lehet megemlíteni.

A káposzta termesztését legegyszerűbben előnevelt palántákkal tehetjük meg, melyeket nevelhetünk magunk is, de megvásárolhatjuk kertészetekben is. Ha korai fejes káposztát szeretnénk nevelni, a magokat már februárban elvethetjük.

A palántákat kiültetés előtt érdemes kiszoktatni, edzeni. Április elejétől már a végleges helyükre kerülhetnek, 40 x 40 cm-es térállásba. A késői fajták július elején kerülhetnek ki, kicsivel nagyobb 50 x 50 cm-es tőtávolságokat tartva.

Kép forrása: Pixabay.com

Profigazda.hu - Gazdabolt

Hirdetés

Profigazda.hu - Gazdabolt

Hirdetés

Friss cikkek innen:Tudástár

Comments are closed.

Kedves Látogató! Tájékoztatunk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk.