Kelkáposzta termesztése – Tanácsok hobbikertészeknek
A kelkáposzta a káposztafélék családjába tartozik, a káposztához hasonlóan kétéves zöldségféle. A káposztával ellentétben nem lehet savanyítani, és tárolni is nehézkesebb. Ennek ellenére nagyon kedvelt zöldség, mivel a konyhában számos felhasználása módja van, és meglehetősen ízletes.
A gondozása és igényei némiképp eltérnek a káposztáétól. A kelkáposzta sokkal jobban bírja például a hideget, illetve a szárazságot, mint a káposzta. A levelek megjelenése is eltérő, a káposzta sima leveleivel ellentétben, a kelkáposzta levelei fodrosak és hólyagosak.
A kelkáposztát kellemes ízén túl, B1, B2 vitamin és vas tartalma miatt is fogyasztjuk, rostokban és ásványi sókban is gazdag. Ha saját magunk szeretnék kelkáposztát nevelni, választhatunk korai és késői fajtát is. A korafajtákat az ültetést követő 60-70 nap körül már betakaríthatjuk, addig a kései fajták esetében erre 100-120 napot kell várni.
Kelkáposzta fajták
Ha szeretnénk a kertben kelkáposztát termeszteni, több fajta közül választhatunk, ezeket mutatjuk be röviden a továbbiakban.
Rakéta: Friss fogyasztásra alkalmas, korai szabadföldi és fűtetlen fólia alatti termesztésre ajánlott kelkáposzta fajta. A kicsi és zöld színű, keresztmetszetben halványsárga árnyalatú fej kissé megnyúlt.
Vertus: Késői, szabadföldi termesztésre alkalmas nagy termőképességű fajta. Elsősorban másodvetésként termeszthető. A fej gömb alakú, közepesen kemény, levélzete világoszöld színű, finoman hólyagzott. Friss fogyasztásra és téli tárolásra is felhasználható.
Kelkáposzta vetőmag vásárlás >>>
A kelkáposzta igényei, termesztése
A kelkáposzta igénytelenebb, mint a káposzta. Jól viseli a hideget, a szárazságot, és a szélsőséges időjárást is. A fényigénye is átlagosnak mondható. A korai fajták esetében inkább napos, világos helyet keressünk, a kései fajták a magas növények által vetett átmeneti árnyékot kedvelik.
A megfelelő mennyiségű fény hiánya nem tesz jót a kelkáposztának, mert ebben az esetben nem fog fejesedni, és fel is nyurgulhat. A legideálisabb számára 13-20 fok körüli hőmérséklet, ha ennél magasabb a hőmérséklet, számítanunk kell rá, hogy kisebbek lesznek a fejek. Talajok közül a tápanyagban, humuszban gazdag, jó vízellátású, könnyen felmelegedő talajokban fejlődik a legszebben.
Mivel a tápanyagigénye magas, ültetés előtt célszerű frissen megtrágyázni az ültetési helyét. Alapvetően vízigényes növényről van szó, bár a szárazságot jól tolerálja. Ha szép fejeket szeretnénk, célszerű rendszeres öntözésről gondoskodni.
A kelkáposzta gondozása rendszeres öntözésből, kapálásból, műtrágyázásból és növényvédelemből áll. A kártevők közül főleg a levéltetvek és káposztalepke hernyói okozhatnak gondot, betegségek közül pedig a palántadőlés, illetve a peronoszpóra.
Ha kelkáposztát szeretnénk termeszteni, előnevelt palántákkal tehetjük meg a legegyszerűbben. A palántákat előnevelhetjük magunk is, de meg is vásárolhatjuk őket a kertészetekben vagy a piacon.
A korai fajok palántái 6-7 hetes koruk körül, a tartós tavaszi fagyok elmúltával ültethetőek ki, hozzávetőleg március végén, vagyis a magokat február közepén kell elvetnünk.
A késői fajok magjainak kb. 1 hónapra van szükségük, hogy kiültethető palánta fejlődjön belőlük. Ebben az esetben a magokat április végén, május elején vethetjük el, és júniusban kerülhetnek ki a szabadba.
Ha olyan vidéken élünk, ahol enyhe a tél, megpróbálkozhatunk a palánták átteleltetésével is. Az átteleltetni kívánt palánták október közepéig ültethetőek ki, mert így még lesz idejük begyökeresedni. Komposzttal vagy falevéllel takarjuk be őket, ez védelmet nyújt nekik a hideg ellen.
A tő és sortávolság fajtától függ, a korai fajtáknál elég a 35 x 35 cm-es távolság, de a késői fajták esetében 50 x 50 cm-es távolságot célszerű tartanunk. A kelkáposzta betakarításához késsel vagy metszőollóval tudjuk levágni a fejeket a szárról, melyet akkor tegyünk meg, amíg még üdék a levelek.
Kép forrása: Pixabay.com
