Komoly áremelkedést hozhat az aszály!
Hatalmas az aszály hazánkban, ami sajnos az ősz beálltával sem enyhült sőt, tetőfokára hágott.
A fokozódó aszályban a kukorica és a napraforgó egy része kényszeréretté vált, ami rossz hatással lesz a betakarított termények minőségére, de a nyár folyamán olyan, messzire nyúló hatások is megjelentek, mint az, hogy a méhek lényegesen kevesebb mézet tudtak összegyűjteni a nektár mennyiségének csökkenése miatt, vagy az, hogy csapadék hiányában csak lassan ülepszenek ki a pollenek, így rendkívül magas országos szinten is a parlagfű pollenjének koncentrációja.
Ráadásul a (hazai) gyenge várható termés miatt jelentősen drágulhatnak az élelmiszerek a kenyér, tojás, tej és a hús ára is meglódulhat felfelé. Amennyiben pedig marad az aszályos jelleg, és az őszi búza vetése kitolódik, termése bizonytalanná válik, további áremelkedésre számíthatunk. – írja friss elemzésében a Metkep.hu weboldal.
Időjárási visszatekintő, aktuális helyzetelemzés
A 2020-2021-es tél ugyan csapadékosabb volt némileg az átlagnál, de 2020 őszén csapadékszegény időszakot tudhattunk magunk mögött. Mindemellett délkeleten a tél sem volt kiemelkedően csapadékbő.
A tavasz is kifejezetten aszályosan nyitott, márciusban országos átlagban csupán a harmada hullott le az ilyenkor szokásos mennyiségnek, majd áprilisban már átlagosan csapadékos volt az idő, míg májusban végre mindenhol bőséges eső esett.
A nyarunk szeszélyes volt, június és a július forró volt, augusztusban több fokkal az átlag alá hűlt a hőmérséklet egy markáns hidegfront miatt. A nyáron jelentős különbségek alakultak ki csapadék szempontjából az országon belül.
Míg délkeleten az ilyenkor megszokott mennyiség kevesebb mint fele esett, addig észak és délnyugaton az átlag felett alakultak a számok. A helyenként kedvező csapadékmennyiség ellenére a talaj felső 1 méterében aggasztó vízhiány alakult ki nyár végére, szinte országosan.
Habár az ősz mediterrán ciklonokkal kecsegtetett, ezek rendre minket elkerülő pályán haladtak, a hidegfrontok pedig képtelenek voltak megfelelő mennyiségű csapadékot okozni a hónap első felében.
A csapadékhiány és a kiugróan magas hőmérséklet miatt több tájegységben is kritikussá vált a helyzet. Bács-Kiskun megye területén az évtizedek óta tapasztalható talajvízszint-csökkenés idén oda vezetett, hogy több településen is feladták a gazdák a növénytermesztést.
Békés, valamint Csongrád-Csanád megyékben a fás szárú növények is elkezdtek pusztulni, ennek első áldozatai a sekélyebb gyökerű bokrok, fiatal fák.
Nem meglepő, ha tavaink, folyóink is jelentősen apadtak az elmúlt hónapokban. A Velenci-tó apadását az egész ország megrendülten követte végig, de több kisebb tavunk is jelentősen veszített víztömegéből. A tavak mellett folyóink is igen alacsony vízállásúak.
Míg a Duna mederteltsége az évszaknak megfelelő, a Rába, az Ipoly, de különösen a valaha mért legalacsonyabb vízszintjét közelítő Zala folyó, (Zalabérnél -112cm, LKV: -114cm) már nincs ennyire szerencsés helyzetben.
A Tisza és mellékfolyói pedig méginkább visszahúzódtak medrükbe, a Szamos, a Kraszna, a Sajó, a Zagyva, de a Maros, sőt maga a Tisza is (néhány mérési ponton) megközelítette az eddig mért lagalacsonyabb szintet, a hidrológiai előrejelzések pedig lehetségesnek mutatják, hogy akár több folyónkon is új rekord álljon be.
A következő időszak időjárása
A következő 10 nap időjárása a GFS előrejelző modell szerint pedig ismét a nyugati területekre hozhatja el a csapadékosabb időt, így a Dunától keletre tovább nőhet az aszály, ami lassan történelmi méreteket ölt.
Az ECMWF előrejelző modell friss futása ellenben délkeletre ad jelentős csapadékot, azonban ez valószínűleg egy fals futás, a 12 órával korábbi lényegesen különbözik tőle.
Kép forrása: Pixabay.com
Forrás: Metkep.hu
