Tudástár

Miért ültessünk sövényt?

A sövények, pontosabban a sövénynek való cserjék a legelterjedtebb növénytípusok közé tartoznak a kertekben, így azt gondolhatnánk, nem szorulnak bemutatásra vagy ajánlásra.

Sok esetben azonban a kerttulajdonosok a nulláról építik fel birtokukat, például mert újépítésű házat vásároltak, vagy mert valamilyen ok miatt teljes, átfogó kertátalakítást végeznek, így hasznos lehet, ha átfogóbb képet kapnak ezekről a növényekről.

Egy már meglévő és funkcionáló kertben is lehet szükség sövényre, mert például megváltoztak a háziak igényei (mondjuk a beláthatósággal kapcsolatban) vagy mert szeretnének kertrészeket elválasztani valamilyen természetes térhatárolóval.

Akárhogy is, a sövényekről való értekezésnek mindig van helye, hiszen egy egyedülállóan változatos, sokféleképpen hasznosítható, és a fajokban igencsak bővelkedő növénycsoportról van szó!

Milyen sövényt ültessek?

A sövény funkciói

A sövények nagy általánosságban elsősorban térhatároló szerepet töltenek be, így leggyakrabban a kerítés mellé kerülnek, egyes fajokat azonban kerítés helyett is lehet alkalmazni, például belső telekhatárokon, ahol elegendő a növényfal nyújtotta védelem.

A sövénnyel eltakarhatók az esztétikájukat vesztett épített kerítések, vagy akár falak, de dekorációként ennél nagyobb szerephez juthatnak, ugyanis nagy zöldtömegükkel, tetszetős megjelenésükkel egyfajta keretet adhatnak a kertnek.

A sövény ugyanaz lehet egy adott területen függőlegesen, mint a gyep vízszintesen: homogén, zöld, természetes alap vagy háttér, melyhez illeszthetőek aztán a díszesebb, tarkább díszágyások, beültetések.

Fontos szempont az is, hogy védelmi célokat is szolgálhatnak ezek a cserjefélék, a tüskés, sűrű ágrendszerű fajok ugyanis áthatolhatatlanok és megmászni sem lehet őket, így ha az illetéktelen nem motoros fűrésszel érkezik, a megfelelő típusú és méretű sövény az épített kerítéseknél is hatékonyabb lehet.

Védelmi célú sövények például: borbolya félék, homoktövis félék, magyal félék, tűztövis félék.

Sövények díszítőérték szerint

A praktikus funkciók mellett a megjelenés is számít, így sövénynek való növény választásakor dönthetünk úgy is, hogy a küllemet helyezzük előtérbe. A dekorációs célú sövények között akadnak élénk lombszínű változatok, de olyanok is, melyek még izgalmasabbak, mert ősszel leveleik elszíneződnek, így a látkép együtt változhat az évszakokkal.

A színes bogyótermésű cserjék is remek választások, ezeket ráadásul jellemzően kedvelik a madarak, így a madárbarát kertkialakításhoz nélkülözhetetlenek. Fontos tényező, hogy a sövényféle örökzöld vagy lombhullató.

Utóbbiak a téli hetekben lombozatukat teljesen, funkcióikat pedig részben elvesztik, cserébe ebben az időszakban alig adnak gondozási feladatokat. Az örökzöld fajok egész évben díszítenek, a kopár hetekben is dekorálják a kertet, utcafrontot, de télen is igényelnek egy kevés ápolást.

Léteznek ún. télizöld fajok is, melyek hullatják ugyan leveleiket, de hosszan elnyújtva, szakaszosan, így télen sem kopaszodnak fel, tavaszra viszont megújulnak, lecserélik levélzetüket. Sövény választáskor mérlegelni kell azt is, hogy nyírt vagy nyíratlan sövényt szeretnénk?

Nyíratlan, tehát természetesen buja sövény szinte bármelyik fajból kialakítható, nyírni azonban csak azokat lehet és szabad, melyek tolerálják ezt. A nyírt sövények rendezettebb, katonásabb képet adnak, jobban passzolnak a mérnökien megtervezett díszkertekhez, a nyíratlan fajok pedig a természetközelibb, burjánzóbb stílusú birtokokra valók.

Érdemes előre eldönteni, hogy melyik illik jobban az adott területhez, hogy később ne legyen bosszúság forrása se a sövény külleme, se a kötelezően elvégzendő nyírás.

A kettős haszon elve: ehető sövények

Az ehető sövény valójában az ehető terméssel rendelkező sövények halmazát jelöli. Ez az izgalmas növénycsoport egy nagy pluszt ad a szokásos sövény képhez, mégpedig a csipegethető, betakarítható gyümölcsöt.

Az ehető sövények mellett szól, hogy hasznuk túlnő a dísznövényekén, ízletes, saját termesztésű csemege takarítható be róluk, ráadásul gondozásuk általában könnyebb és egyszerűbb, mint például a gyümölcsfáké.

A teljesség igénye nélkül, a az ehető termésű bokrok, melyek sövénynek is nevelhetőek, a következőek: a somfélék, a ribiszke (piros, arany, fekete színekben) a galagonya, a homoktövis, a málna, a szeder, csipkebogyó, vagy a köszméte.

A felsorolt fajokat kétfelé lehet osztani, a tervezett funkciók mentén. Amennyiben a védelem is cél, többek közt a csipkebogyó, a homoktövis, a málna, a szeder, és a galagonya jöhetnek szóba, ha csupán ehető (és dekoratív) választóvonalat szeretne valaki, akkor a somfélék és a ribiszke a megfelelőek.

Sövények gondozási igénye

A sövényféle cserjék ápolási teendői nem túl bonyolultak, a nyíratlan fajoké pedig még egyszerűbb, de összességében a díszágyási virágok például több törődést igényelnek, igaz a sövények a nagyobb felületük miatt fajlagosan mégis bővebben adhatnak feladatokat.

A sövényként funkcionáló cserjék gondozása két fő feladatra bontható le, az egyik az öntözés, a másik az évenkénti néhány metszés. Utóbbival kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy az elterjedt hasáb forma helyett hasznosabb, és a növénynek élettanilag jobb a felül vékonyabb, alul szélesebb, lefelé terebélyesedő forma, így az alsó részek is elegendő fényhez juthatnak, megelőzve a gyakori felkopaszodást.

Az örökzöld sövényeket évente egyszer kell metszeni, legfeljebb kétszer. A lombos változatokat évente két alkalommal, fajtától függően akár többször, négy-öt alkalommal is szükséges lehet az ollóval meglátogatni.

A gyakoriság  a növekedési erélytől függ, viszont ilyenkor is csak egy alakító metszés van, tavasszal vagy ősszel, és utána már csak a forma fenntartása miatt kell nyírni.

Kisebb feladatok még a gyommentesítés, főleg a kezdeti növekedési szakaszban, illetve a tápanyagozás, melyet évente egy vagy két alkalommal (kora tavasszal vagy ősszel) kell megejteni. Ilyenkor egyszerűen szerves tápanyagot (komposztot, marhatrágyát kell a tövekhez teríteni, majd azt óvatos kapálással a talajba dolgozni).

Természetesen többféle növénybetegség is támadhatja a sövényt, és rovarkártevők is megjelenhetnek, ez azonban a kert egyéb növényeinél is állandó veszély.

Ültetés

A konténeres kiszerelésű cserjefélék az év bármely fagymentes szakaszában telepíthetőek, tehát a gyakorlatban a tél kivételével bármikor ültethetők. A legjobb időszakok azonban a tavasz és az ősz, ilyenkor a legideálisabbak a hőmérsékleti viszonyok és a természetes csapadék is ezekben az évszakokban segíthet minket a leginkább.

A szabadgyökerű cserjék csak két szűkebb időablakban, az ősz második felében és a tavasz korai heteiben ültethetők, telepítésük pedig a konténeresekénél összetettebb, így kezdőknek nem javallottak.

Sövénycélú ültetés esetében érdemes hosszanti ültetőárkot készíteni, hogy az egyenes vonal kialakítása könnyebb legyen behelyezéskor. Az ajánlott méret minimum 60 centiméter minden dimenzióban (szélesség, mélység).

A türelmetlenebb kertbarátok választhatják a korosabb, több éve előnevelt példányokat is, melyek azonnal magas díszítőértékűek, ám áruk magasabb, ültetésük pedig körülményesebb.

Kép forrása: Freepik.com

Profigazda.hu - Gazdabolt

Hirdetés

Profigazda.hu - Gazdabolt

Hirdetés

Friss cikkek innen:Tudástár

Comments are closed.

Kedves Látogató! Tájékoztatunk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk.