Milyen vetőmagot vegyek?
A vetési szezon ugyan még odébb van, de sokan már most megtervezik az idei konyhakertet. Jó kérdés, hogy milyen vetőmagot válasszunk, ebben segítek most!
A tél második felében már minden hobbikertész a tavaszi teendőket tervezi, ilyenkor dől el fejben, hogy a birtokon ebben az évben mi, hová és mikor kerül majd.
A papír feletti ötletelést színesítheti, ha elkezdjük az egyes vetőanyagok beszerzését is, hiszen ha már tudjuk, hogy milyen zöldséget vetnénk, vagy milyen virágok magjait szórnánk ki, akkor semmi akadálya a vetőanyag megvásárlásának!
A művelet nem korai, hiszen a legtöbb vetőmag sok hónapos, akár egy-két éves lejárati idővel rendelkezik, tehát amit most megveszünk, bőven ráérünk felhasználni hónapokkal később is.
A tavaszi szezonkezdetkor a kereslet is hirtelen megnő, így aki előre gondolkodik és áldoz némi időt, energiát a legjobb vetőmagok felkutatására és megvételére, nagy előnyre tehet szert!
A vetőmagokkal kapcsolatban azonban nem árt tisztában lenni pár alapfogalommal, hiszen a kínálat rettentő nagy, és nem mindegy, hogy melyik terméket vesszük le a polcról, a nem eléggé körültekintő választásnak akár gyengébb terméshozam, betegségekre jobban fogékony növény, vagy nem kellően dekoratív dísznövény lehet a végeredménye!
A vetőmagok esetében az egyik fő kulcsfogalom a csírázóképesség. Ez a kifejezés a magok kihajtási arányát jelenti, tehát ha a csírázóképesség 90%, akkor tíz elvetett magból kilenc fejlődik növénnyé.
Sajnos a csírázóképesség nincsen feltüntetve a magok csomagolásán, mégpedig elsősorban azért, mert folyamatosan érvényes százalékos arányszámot lehetetlen megjelölni, garantálni.
A kereskedelmi forgalomba kerülő vetőmagok csírázási képességét minden esetben hatóságok (és szinte minden esetben a gyártó cégek) monitorozzák, így a bolti tasakos magok esetében arányszám helyett be kell érnünk annyival, hogy az előírt standardoknak a mag megfelel.
A csomagoláson általában kétféle jelölés található, a C vagy Z betűk a hatósági certifikációt jelentik, az ST jelölés pedig az előállító általi minőségi garanciát. Tudni érdemes azt is, hogy a magok között minőségi különbségek is akadnak, így nem feltétlen mindegy, hogy melyik fajta vetőanyagot választjuk ugyanabból a zöldségféléből.
A tapasztaltabb veteményezők már ismerik a jobb magokat, így a megszokott márkát keresik, a kezdők azonban jól teszik, ha próbavetést alkalmaznak, vagyis ugyanabból a zöldségből vesznek elsőként egy-egy tasaknyit különböző márkából, majd meghatározott számú magot kihelyeznek.
Amelyikből a legtöbb hajtás indul el, azzal érdemes nagyobb léptékben próbálkozni! A próbavetést még a kerti szezonkezdet előtt, a lakásbelsőben is el lehet végezni, tejfölöspoharakba vagy bolti keltetőedénybe lehet kiszórni a magokat, de akár egy nedves vászonanyagot is használhatunk, hiszen a próba során nem a teljes növény nevelése, csupán a kihajtási arány megvizsgálása a cél.
A csírázási próba elvégzésekor az 50% alatti kihajtás nagyon rossz, és csak a 70% fölötti mondható jónak, azt azonban tudni kell, hogy 100%-os csírázási arány a gyakorlatban nincsen!
Egy másik fontos kifejezés a csávázott vetőmag. Ez azt jelenti, hogy a mag vegyszeres kezelésben részesült, aminek célja, hogy a felületén lévő kórokozók, baktériumok elpusztuljanak. A csávázott magból kifejlődő növény így nagyobb eséllyel lesz egészséges és ellenálló.
Az így kezelt vetőanyag előnye, hogy nagyobb valószínűséggel lesz betegségektől mentes, ellenálló, egészséges növény belőle, de a kemikáliáknak hátrányuk is akad, a csávázóanyag ugyanis a növényben is megmaradhat, és olykor például veszélyt jelenthet a méhekre.
Maguk a csávázott vetőmagok mérgezőek is, így azokat lenyelve kellemetlen tüneteink lehetnek, persze magokat nem szokás lenyelni, de például a gyermekekre vagy házikedvencekre veszélyt jelenthet az ilyen mag, ezért körültekintően kell tárolni. A csávázott magból kikelt növény és annak termése természetesen nem ártalmas, fogyasztása teljesen veszélytelen.
A környezetvédelem iránt elkötelezett biokertészeknek érdemes megnézniük a magok csomagolását, hogy meggyőződjenek, csávázott avagy nem az adott magkeverék.
Érdekesség, hogy a csávázásnak van biokertészeti alternatívája is, ez persze nem olyan magas hatásfokú, mint a vegyszeres kezelés, cserébe tökéletesen környezetbarát megoldás. Biocsávázásra alkalmas például a kamilla vagy macskagyökér főzetben való áztatás.
Az elkötelezettebb hobbikertészek akár saját vetőanyagot is előállíthatnak! A saját termelésű magok előnye, hogy ismert hátterűek, akár teljesen vegyszermentesek lehetnek, és pont azt a zöldségfajtát, típust lehet belőlük előállítani, amit már ismerünk, megkedveltünk.
Sokféle dísznövény és zöldségféle magjait kinyerhetjük házilag, többek között jó alany a paprika, a paradicsom, a dinnye, a tök, az uborka, de lehet próbálkozni a kaporral, édesköménnyel, korianderrel, vagy éppen a körömvirággal, kamillával.
A magok előkészítése egyszerű, az aszaláshoz hasonló módon kell kiszárítani őket, hogy aztán légmentesen záródó üvegedényben, vagy papír, esetleg vászontasakban kerüljenek tárolásra.
További érdekes anyagok Megyeri Szabolcs kertészeti blogjában
Kép forrása: Pixabay.com
