Pasztinák termesztése – Tanácsok hobbikertészeknek
A pasztinák (Pastinaca sativa) Európa szerte előforduló növény, vad alakját például a réteken találhatjuk meg. Ez a növény már a középkorban is ismeretes volt, főleg olyan nyugat-európai országokban terjedt el a termesztése, ahol hűvösebb csapadékosabb a klíma.
A pasztinák kétéves növény, az első évben a fogyasztásra is alkalmas gyökere fejlődik ki, a második évben pedig virágzik. Ernyős virágzata, és karógyökere van. A gyökér alakja a talajtól is függ, lehet kerek, de elágazóan is nőhet.
Hasonlít a gyökérpetrezselyemre, de a pasztinákra intenzívebb íz jellemző, emellett a levélzete sem fogyasztható. Mértékkel használva zöldséglevesek ízletes hozzávalója lehet.
A pasztinákot viszonylag könnyű termeszteni, ezért bátran megpróbálkozhatunk vele a kertünkben is. Hazánkban főleg a Fertődi félhosszú fajta a leggyakoribb, melyre hosszú tenyészidő és krémszínű, kb. 25-30 cm-es fehérhúsú gyökér a jellemző. Jól bírja a fagyokat is, késő őszre érik be.
Pasztinák vetőmag vásárlás >>>
A pasztinák igényei és vetése
A pasztinák viszonylag igénytelen zöldség. Talaj tekintetében egyáltalán nem válogatós, szinte bármilyen, nem túlzottan tömörödött talajban jól megél. A talajmegmunkálásra érdemes figyelni, rosszul és nem elég mélyen megmunkált talajban, a gyökér elágazik, ráncos lesz és íze is romlik. Legjobban a semleges vagy savanyú talajban fejlődik, de elboldogul a lúgos, meszes talajokban is.
Ültetési helyéül olyan helyet válasszunk, ahol előző évben trágyázást végeztünk. A növekedése során nem igényel trágyázást, de ha mégis megtesszük, bőségesebb termésre számíthatunk. Jó a hidegtűrő képessége, szereti a napos, világos helyeket, de félárnyékba is jól érzi magát.
A pasztinákot már márciustól elvethetjük szabadföldbe. Az ideális vetési mélység 2-3 cm, míg a megfelelő sortávolság 34-40 cm. Célszerű sorjelző növényeket, például hónapos retket is vetni a pasztinák mellé, mivel a magjai meglehetősen lassan csíráznak ki.
Rendszeresen öntözzük, főleg ha csapadékmentes időszak van, mivel megfelelő nedvesség nélkül a magok csírázása még lassabb lesz. A gyomtalanításról is folyamatosan gondoskodjunk. Két-három leveles állapotban célszerű a sorok ritkítását elvégezni, amennyiben túl sűrűn nőne, az ideális távolság 10 cm.
Az öntözésről folyamatosan gondoskodnunk kell, nem csak a csírázási időben. Betegségek tekintetében ellenállónak mondható, bár a lisztharmat és a peronoszpóra okozhat problémát. Kártevők közül a levéltetvek, valamint a gyökereket rágó kártevők okozhatnak problémát. Utóbbiak ellen a talaj-előkészítéskor célszerű védekezni.
A pasztinák betakarítását ásóval végezhetjük, ezzel elkerülhetjük a gyökér sérülését. Mivel jól tűri a fagyot, a betakarítással nem kell kapkodunk. A levelek bőrirritációt okozhatnak, ezért célszerű kesztyűt húzni a betakarításkor.
A pasztinák a többi gyökérzöldséghez hasonlóan tárolható: pincébe tartva, homokba rétegezve, vagy akár száríthatjuk is. A tárolás sorén érdemes ellenőrizni néha, hogy nem indult-e rothadásnak valamelyik gyökér.
Kép forrása: Freepik.com / Szerző: Racool_studio
