Saláta termesztése – Tanácsok hobbikertészeknek

saláta

A fejes saláta az őszirózsafélék családjába tartozik. Nagyon elterjedt zöldség, többek között jelentős C és B-vitamin, illetve karotin tartalmának köszönhetően. Fogyasztani főleg frissen szokták salátaként, akár magában, akár más zöldségekkel vegyesen. Kerülhet hamburgerbe vagy tacóba, de babáknak főzelék formában is készíthető.

A fejes saláta mellett több más salátafajt megtalálhatunk a kertészetek kínálatában vagy a zöldségesek polcain, mint például a tépősalátát, a kötözősalátát, jégsalátát, endíviát, cikóriát, mezei salátát vagy más néven galambbegy salátát.

A fejes saláta a görögöknek köszönhetően terjedt el egész Európában, akik az egyiptomiaktól vették át ezt a növényt. Hazánkban a 17. századtól honosodott meg a saláta termesztése, illetve a fogyasztása. A saláta egyáltalán nem igényes növény, így bátran megpróbálkozhatunk a termesztésével.

Saláta fajták

Fejessaláta fajták

Hajtató gigant: Fűtetlen fólia alatti hajtatásra és korai szabadföldi termesztésre alkalmas fajta. A fej nagy, tömör, sárgászöld színű. Levelei ép szélűek, kissé hólyagos felületűek.

Május királya: Korai fajta szabadföldi termesztésre, valamint őszi és tavaszi fólia alatti hajtatásra is kitűnő fajta. Közép-nagy, tömött, jól záródó fejet nevel. Levelei hullámosak, szabálytalan hólyagokkal, sárgás világoszöldek.

Attrakció: Szabadföldi termesztésre és őszi hajtatásra javasolt fajta. Közép-nagy, kissé lapított, világoszöld, jól zárt fejet képez. Levele sima, hullámos szélű. Folyamatosan termeszthető, nem magzik fel.

Keszthelyi nyári: Szabadföldi termesztésre javasolt fajta. Felmagzásnak jól ellenáll, rendszeres öntözés mellett nyáron is termeszthető. A fej nagy, kemény, jól zárt. Levelei világoszöldek, közepesen hólyagosak.

Balatoni zöld: Hosszú tenyészidejű szabadföldi fejessaláta fajta. Nagy, zárt, közép-zöld színű fejet képez. Nyári termesztésre kiváló, nem hajlamos korai magszárképződésre.

Téli vajfej: Ősszel vethető, palánta formájában áttelelő fajta, mely tavasszal korán fejesedik. A fej közép-nagy, jól boruló, világos sárgászöld. Külső levelei kissé hullámosak.

Kobak: Enyhén fűtött és fűtetlen fólia alatti hajtatásra javasolt, rövid tenyészidejű fajta. Levelei igen finom szerkezetűek, sárgászöld színűek. A fej 25–30 dkg tömegű, jól záródó. Magszárképzésre nem hajlamos, az egyik legízletesebb fajta, friss fogyasztásra kitűnő.

Edina: Enyhe fűtésű, vagy fűtés nélküli fólia alatti hajtatásra, valamint korai szabadföldi termesztésre javasolt, rövid tenyészidejű, gyors fejképzésű fejessaláta. Levelei sárgászöldek, finom szerkezetűek, felületük kissé hólyagos. A fej közép-nagy vagy nagy, jól záródó, tömött. A fej átlagos súlya 18–20 dkg. Fejrothadásra és levélszélbarnulásra nem hajlamos. Az alacsony és ingadozó hőmérsékletet is jól bírja.

Fejessaláta vetőmag vásárlás >>>

Tépősaláta fajták

Amerikai barna: Fejet nem képez, ugyanakkor sok zsenge levelet hoz, melyek élénkbarna rajzolatúak. Szakaszosan vethető és folyamatosan szedhető, hamar regenerálódik.

Lollo bionda: Szakaszosan egész évben vethető dekoratív tépősaláta. Dús levélrózsát nevel fodros, sárgás-zöldes, finom, ropogós levelekkel, melyeket folyamatosan szedhetünk.

Lollo rossa: Szakaszosan egész évben vethető dekoratív tépősaláta. Levélrózsát nevel fodros, sárgás-zöldes levelekkel, melyek piros szegélyben végződnek. Leveleit folyamatosan szedhetjük.

Tépősaláta vetőmag vásárlás >>>

Jégsaláta fajták

Great lakes: Hosszú tenyészidejű szabadföldi termesztésre ajánlott fajta. Nagy, kemény fejet nevel, levele ropogós, közép-zöld színű. Magszárképződésre nem hajlamos.

Tarzan: Szabadföldi helybevetésre javasolt fajta, tenyészideje 80-90 nap. Nagyméretű, zárt, tömött fejet képez, mely elérheti az 1 kg átlagtömeget is. Felmagzásra nem hajlamos.

Jégsaláta vetőmag vásárlás >>>

A fejes saláta igényei, termesztése

A fejes saláta leginkább a tápanyagban gazdag, vízzel jól ellátott, kissé lúgos talajokat szereti, jól termeszthető laza szerkezetű, barna homoktalajon is, de alapvetően nem igényes, és bármilyen talajtípusban megél. Mivel szereti, ha tápanyagban dús a talaj, ültetés előtt érdemes műtrágyázni, illetve szerves trágyázni.

Rendszeres öntözésre, és sok nedvességre a növekedési időszakban van szüksége, később kevesebb vizet igényel, mivel a túl sok nedvesség a fejeket lazává teheti. A saláta számára lehetőleg világos helyet keressünk. Alapvetően hidegtűrő növény, így a palántáit már kora tavasszal kiültethetjük, de akár át is teleltethetjük őket a szabadban.

Mivel a nagy meleg és a hosszú nappalok következtében hajlamos felmagzani, célszerű a fajtakiválasztásra több gondot fordítani, valamint szakaszosan vetni. Tavaszi szabadföldi vetésre nyári fajtát érdemes választani, mert a korai fajta felmagzik a nyári melegben.

A saláta betegségei közül a salátaperonoszpóra és a salátavész okozhat gondot, a kártevők közül pedig a lótücsök, drótféreg és a saláta bagolylepke hernyója támadhatja meg.

A saláta termesztése több módon is történhet, vásárolhatunk előnevelt palántákat, de elvethetjük a magokat mi is, akár szabadföldbe, akár palántanevelés céljából beltérben.

Ha már március elején szeretnénk kiültetni a palántákat, akkor az első magokat már február közepétől elvethetjük. A magokat jó szerkezetű, szobahőmérsékletű földdel töltött cserepekbe vagy ládába vessük, majd nyomkodjuk őket a földbe.

A csírázáshoz fényre és nedvességre van szüksége a magoknak. Emellett a kellemes párás környezet is kedvez a folyamatnak, amit úgy tudunk biztosítani, ha egy üveglappal vagy fóliával befedjük a cserepet. Kikelés utána a cserepet költöztessük át valamilyen napos helyre, és gondoskodjunk arról, hogy a talaj folyamatosan nedves legyen.

A palánták már március elejétől kiültethetők 20 cm-es tő, és 30 cm-es sortávolságot tartva. A magokat szabadföldbe is vethetjük, hozzávetőleg a retekkel egy időben tehetjük ez meg, áprilistól azonban már ne vessünk korai fajtákat, csak nyári salátafajtát válasszunk.

Mivel a magok meglehetősen aprók, a vetést szélcsendes időben végezzük. Készítsük elő az ágyást, a 30 cm-es sortávolságot most is tartsuk, a magokat takarjuk földdel. Kikelés után ritkítsuk meg a vetést, hogy 20 cm-es tőtávokat tudjunk tartani. A kiritkított növényeket ültessük át másik helyre.

A kertben a nyár folyamán többször is vethetünk salátát, augusztustól azonban már kezdjük el az áttelelő salátafajták vetését. Az áttelelő saláta vethető a kertbe, szabadföldbe, de akár ládába is. A ládás vetés előnye, hogy az ültetőközeget könnyebb nedvesen tartani, mint a szabadföldi vetés esetében.

Az áttelelő saláta palántái szeptember végén, október elején kerülhetnek a végleges helyükre, ebben az esetben is figyeljünk a 20 cm-es tőtávolság betartására. Az áttelelő salátát már korán, tél végén, tavasz elején fogyaszthatjuk.

Kép forrása: Pixabay.com