Sóska termesztése – Tanácsok hobbikertészeknek
A sóska egész Európában őshonos évelő zöldségnövény. Hazánkban a mezei sóskával (Rumex acetosa) találkozhatunk leginkább, melynek jellegzetes, mérsékelten savanyú íze van. Nyugat-Európában az erősen savanyú francia sóska (Rumex scutatus), illetve az angol sóska (Rumex patientia) terjedt el jobban.
A sóskát főleg magas C-vitamin, illetve jelentős vas, foszfor és kalcium tartalma miatt fogyasztjuk. Készíthetünk belőle főzeléket, levest, de salátát is. Mivel oxálsavat is tartalmaz, csak mértékletesen fogyasszuk.
Hazánkban elsősorban a Pallagi nagylevelű fajtát termesztik, melynek 20-22 cm hosszú, lándzsás alakú, vastag levelei vannak. Ha megfelelő körülményeket biztosítunk a számára, rendszeresen fejtrágyázzuk, és az öntözéséről is gondoskodunk, akár 3-4 évig is ugyanazon a helyen maradhat. Frissen is fogyaszthatjuk, ugyanakkor a fagyasztást is jól bírja.
A sóska igényei
A sóska viszonylag igénytelennek mondható növény. A fényigénye nem túl magas, a hosszú nappalok, illetve a nyári meleg hatására hajlamos magszárat fejleszteni, melyet célszerű kitörni.
A magok csírázása alapvetően lassúnak mondható, 2-3 hetet, de akár egy hónapot is igénybe vesz. Ebben az időszakban rendszeres öntözést igényel, ugyanakkor figyelnünk kell arra, hogy a magok ne mosódjanak ki a talajból. A tenyészidő alatt biztosítsunk a sóska számára kellemesen párás körülményeket és nyirkos talajt.
A talaj szempontjából nem igényes, az átlagos kerti talaj is tökéletes a számára, de a legideálisabb a jó vízgazdálkodású, semleges vagy enyhén savanyú, középkötött, mélyrétegű talaj. A tápanyagok közül leginkább a nitrogént hasznosítja.
Sóska vetőmag vásárlás >>>
A sóska vetése
A sóska tavasszal (március-április), valamint ősszel (augusztus-szeptember) is vethető, az őszi vetés már tavasszal szedhető, míg a tavaszi vetést nyáron kezdhetjük betakarítani.
A magokat előkészített talajba vessük, vagyis ássuk fel, és forgassuk át a talajt, emellett a gyomtalanítást is végezzük el. A magokat kb. 2 cm mélyre, 30-40-es sortávolságokat tartva vessük el.
A vetés után öntözésre és gyomtalanításra lesz szükség, hogy a sóska szépen fejlődhessen, emellett gondoskodjunk nitrogénpótlásról fejtrágyázással.
A betakarítás célszerű mindig csak annyi levelet leszedni, amennyit frissen elfogyasztunk vagy feldolgozunk, mivel rövid ideig tárolhatók minőségromlás nélkül. A betakarításnál arra érdemes figyelni, hogy a fiatal szívleveleket ne sértsük meg.
A betegségekkel és kártevőkkel szemben ellenállónak mondható, ennek ellenére néhány kártevője és betegsége ismert. A betegségek közül a sóskalisztharmatot és a sóskarozsdát érdemes megemlíteni, a sóska ovuláriás levélfoltossága viszonylag ritka.
A kártevők közül a levéltetveket, a bagolylepkék hernyóit, valamint a sóskalegyet kell számításba venni.
Kép forrása: Pixabay.com
