Spenót termesztése – Tanácsok hobbikertészeknek
A spenót a libatopfélék családjába tartozó növény, mely feltehetően a Közel-Keletről származik, és innen került Európába, pontosabban először Spanyolországba, ahova a mórok hozták be. Hazánkba hozzávetőleg a 16. század végén került.
A spenót tápanyagtartalma sok hiedelemnek és tévhitnek adott talajt az elmúlt időben. A, C és K-vitamin tartalma jelentős, és B2, B6 és E-vitaminban is gazdag, ugyanakkor a vas tartalma közel sem annyira magas, mint amiről a hiedelmek szólnak, és nitrát tartalma sem, ami miatt egy időben veszélyesnek ítélték a fogyasztását.
A vas mellett más ásványi anyagokat is tartalmaz, ilyen például a mangán, a cink, a réz, a magnézium, a kálium és a kalcium. Előnye, hogy alacsony a kalóriatartalma, és könnyen emészthető, emiatt diétázók is fogyaszthatják. Mivel oxálsavat tartalmaz, ami köztudottan elősegíti a vesekőképződést, a fogyasztását csak mértékletesen javasolják.
Spenót fajták
Ha szeretnénk a kertben spenótot termeszteni, több fajta közül választhatunk, ezeket mutatjuk be röviden a továbbiakban.
Matador: Őszi-tavaszi vetésre alkalmas, gyors növekedésű, nagylevelű fajta. Levele közép-zöld színű, közepesen hólyagos, levélnyele középhosszú. Későn hoz magszárat, a hideget jól bírja.
Popey: Korai szabadföldi termesztésre javasolt, nagy termőképességű fajta, házikerti és üzemi termesztésre is alkalmas. Levele, sima felületű, kemény, vastag, közép-zöld színű, szára, hosszú, felálló. Gyorsfagyasztásra és friss fogyasztásra is kitűnő.
Emilia F1: Nyári termesztésű, bőtermő F1-hibrid spenót. Ízletes levelei friss fogyasztásra alkalmasak. Virágszárat későn hoz, későn magzik fel. Nagyfokú rezisztenciával rendelkezik a peronoszpórával szemben.
Saga F1: Középkorai spenót hibrid, mely friss fogyasztásra és ipari feldolgozásra is alkalmas. Peronoszpórára rezisztens. Közepes növekedési erélyű, zöld színű levelei szögletes-tojásdad alakúak.
Monorez: Őszi-tavaszi termesztésre alkalmas, biztonságosan áttelelő fajta. Levélrózsája közepes méretű, felálló levelei lekerekítettek, enyhén hólyagosak, haragos zöld színűek.
Viroflay: Tavaszi és őszi vetésre is alkalmas, nagy terméshozamú fajta. Későn hoz magszárat, jól bírja az áttelelést.
Spenót vetőmag vásárlás >>>
A spenót igényei, termesztése
A spenót legjobban a jól megmunkált, középkötött, tápanyagban gazdag, meszet tartalmazó talajokat, és a világos, napos helyeket kedveli. A szélsőséges, túlságosan savanyú vagy lúgos talajokban nem fejlődik jól.
Lombozata fejlesztéséhez főként káliumra és nitrogénre van szüksége, ezt vegyük figyelembe a trágyázás során, célszerű előző évben trágyázott talajban termeszteni. A vízigénye átlagos, száraz időszakokban öntözést igényel.
A spenótot állandó helyére vetjük, a korai fajták vetése már februártól megkezdhető, és egészen április végéig folytatható. Ha folyamatosan szeretnénk friss spenótot enni, célszerű szakaszosan vetni.
Választhatunk nyári vetésű fajtákat is, melyeket július végétől, augusztus végéig vethetünk, az így termesztett spenótot ősszel takaríthatjuk be. Az őszi vetésű, áttelelésre vetett spenót vetési ideje szeptemberben van, ezt kora tavasszal szedhetjük.
A spenót vetése meglehetősen egyszerű. Kb. 20 cm-es sortávolságot tartva vessük el a magokat 2-3 cm mélyre. A spenót további gondozása sem bonyolult, mindössze gyomlálni és kapálni kell a vetést, illetve száraz időszakokban öntözésről gondoskodni. A vetéstől számított 6-7 héten belül betakarítható a növény.
A betakarított spenót frissen is fogyasztható, de jól bírja a fagyasztást, így eltehetjük a mélyhűtőbe is. A tavaszi betakarítást követően a spenót helyére paradicsom, paprika, illetve valamilyen rövid tenyészidejű zöldség kerülhet.
Természetesen az új vetés előtt a spenót felmagzott töveit célszerű eltávolítani, és az ágyást tisztítás után komposzttal vagy műtrágyával feljavítani.
Kép forrása: Pixabay.com
