Vöröshagyma termesztése – Tanácsok hobbikertészeknek
A vöröshagyma hagymafélék családjába tartozó növény, mely Közép-Ázsiából származik. Gyógyhatású, emellett számos étel alapja is. Kénvegyület tartalmának köszönhető a jellegzetes illata és íze is. Számos vitamint és ásványi anyagokat tartalmaz, például flavonoidokat, B1, B2, és C-vitamint, vasat, kalciumot, káliumot, jódot, cinket és szelént is.
A népi gyógyászat előszeretettel alkalmazza, például légúti és hurutos betegségek, magas vérnyomás, illetve emésztőrendszeri betegségek kezelésében.
A fogyasztását nyersen is javasolják, mivel csökkenti a koleszterinszintet, és jó hatással van az emésztésre is. Emellett kivonat is készülhet belőle, melyet érelmeszesedés megelőzésére, illetve a szívroham kockázatának csökkentésére is használnak.
Immunerősítő hatása is ismert, és a megfázás tüneteit is enyhíti. Alkalmazzák a vérrögképződés és a trombózis megelőzésében, de a koszorúér megbetegedések esetében is. Illóolaja nyákoldó hatású, ami csökkenti például az orrdugulást.
Ha szeretnénk vöröshagymát termeszteni a kertben érdemes először megismerkedni a leggyakoribb fajtákkal, a vöröshagyma igényeivel, azt követően pedig a termesztés menetével is.
Vöröshagyma fajták
Góliát: Hosszú tenyészidejű, friss fogyasztásra, rövid tárolásra, egyéves termesztésre alkalmas, bőtermő fajta. Hagymája igen nagy, gömbölyű, világosbarna héjszínű. Íze édeskés, nem csípős.
Makói bronz: Nagy termőképességű, egyéves termesztésű, hosszú tenyészidejű fajta. A hagyma gömb alakú, külső héjszíne bronz-barna, húsa tömött, fehér, enyhén csípős ízű. Friss fogyasztásra, tárolásra is kitűnő.
Makói CR: Dughagymás termesztésre ajánlott, a makói fajtával egyenértékű, jól tárolható fajta. Felmagzásra nem hajlamos, energiatakarékos, mivel kevesebb hőkezelést igényel. A hagyma gömb alakú, 50-60 g átlagsúlyú, külső héja bronzbarna, húsa fehér.
Makométa: Egyéves termesztésre alkalmas, középkorai, jól tárolható fajta. Hagymája közép-nagy (70-80 g), kerek, sötétbarna héjszínű.
Pannónia: Hosszú tenyészidejű bőtermő fajta. Egyéves termesztésre, friss fogyasztásra és tárolásra alkalmas. A hagyma enyhén csúcsosodó gömb alakú, nyaki része jól záródó. Héja barna, húsa tömött, fehér, enyhén csípős.
Rákóczi Piroska: Középkésői, jól tárolható fajta, egyéves termesztésre. Hagymája nagy, gömb alakú, barna héjszínű. Húsa tömött, fehér, enyhén csípős ízű. Betegségekkel szemben ellenálló.
Spanyol óriás: Egyéves termesztésre, friss fogyasztásra alkalmas, hosszú tenyészidejű, óriás méretű (80-100 g átlagsúlyú) fajta. A hagyma szép gömbölyű, külső héja világos barna, húsa fehér, kellemes ízű. Salátának, levesnek is kitűnő. Rövid ideig tárolható.
Stuttgarti óriás: Egyéves és dughagymás termesztésre alkalmas, középkésői, nagy termőképességű fajta. A hagyma lapított gömb alakú, külső héjszíne sötét sárga, húsa fehér, enyhén csípős. Friss fogyasztásra, tárolásra is kitűnő.
Tisza F1: Nagy termőképességű, hosszú tenyészidejű, áttelelő fajta. Külső héjszíne barna, húsa fehér, enyhén csípős. Átlagsúlya 50-70 g. Friss fogyasztásra ajánlott.
Fertődi ezüstfehér: Elsősorban zöld- és főzőhagymának ajánlott, igen korai, őszi vetésre is alkalmas fajta. Hagymája 40-50 g átlagtömegű, alakja nagyon lapos ellipszis, héja fehér. Gyöngyhagymaként is termeszthető.
Lisszaboni fehér: Elsősorban zöld és főzőhagymaként felhasználható, rövid tenyészidejű, lapított gömb alakú fehér héjszínű, közepes szárazanyag tartalmú hagyma. Egyéves termesztésre és őszi vetésre is alkalmas.
Sonkahagyma: Közepesen tárolható, friss fogyasztásra alkalmas, különleges, jó ízű, salátahagyma. Lombozata élénkzöld. A hagymatest hengeres alakú, héja sötét sárga, húsa tömött, fehér, jól szeletelhető. Átlagsúlya 50-60 g.
Vöröshagyma vetőmag vásárlás >>>
A vöröshagyma igényei, termesztése
A vöröshagyma viszonylag igénytelen növény, nem különösebben érzékeny. Nem mondható melegigényesnek, tenyészidőben 17-19 fokos hőmérséklet mellett fejlődik legszebben. Nem számít vízigényes zöldségnek, a fejlődése elején igényel nedvességet, később inkább meleg, száraz környezetet.
Talajok közül legjobba a humuszban gazdag, laza szerkezetű, jól művelt talajokat szereti. Frissen trágyázott talajban ne termesszük, keressünk neki inkább olyan helyet, ahol 2-3 éve volt utoljára trágyázva.
Legjobban a napos világos helyeket kedveli, árnyékos fekvésben is megél, de jóval szegényebb termésre számíthatunk.
A vöröshagyma termesztését végezhetjük magról, illetve dughagymák ültetésével is. Hazánkban Makón nagy hagyománya van a vöröshagyma termesztésének, itt jellemzően magról vetik, hogy megtermeljék a dughagymákat, a következő évben ezekből fejlődik ki az a vöröshagyma, amit már be is takarítanak.
Ha a saját kertünkben szeretnénk vöröshagymát termeszteni, a legegyszerűbb, ha dughagymával próbálkozunk. A vetés és a dughagyma elültetés ideje is márciusra tehető, bár a dughagymák ősszel is elültethetők.
A vöröshagyma termesztéséhez 20 cm sortávolságot tartva alakítsunk ki sorokat. A dughagymákat egymástól 15 cm-es tőtávolságra kell kiültetni, a hagyma csúcsa minimum 2,5 cm-rel kerüljön a talaj felszíne alá.
Ha magvetéssel próbálkozunk, akkor 2-3 hetes csírázási idővel számolhatunk. Ha sűrűnek találjuk a vetést bátran ritkítsuk ki, és ültessük át a felesleges növényeket. Ebben az esetben 5 cm-es tőtávolságokat tartsunk. Ha száraz az idő, a magvetést célszerű öntözni, július közepétől viszont már csak mérsékelten locsoljunk.
Bármelyik termesztési módszert választjuk a gyomok eltávolítását és a kapálást rendszeresen el kell végeznünk. A vöröshagyma magszárát célszerű kitörni, esetleg levágni.
A betakarítás, dughagyma esetén, augusztus elején, magvetés esetén pedig augusztus végén történhet. Célszerű napos, száraz időt választani a betakarításra. A betakarított hagymákat tárolás előtt pár napig hagyjuk a napon, hogy kiszáradhassanak, majd hűvös, száraz helyen tároljuk őket.
Kép forrása: Pixabay.com
